A képzés célja:

Elsősorban saját fejlődésünket fokozza, támogatja azzal a háttérrel, hogy a tudást másik ember javára fordítsuk.

Mottója: SEGÍTENI - TANÍTANI - GYÓGYÍTANI

Az átadott tudás széles skálán mozog. A tanuló például elsajátítja az angyalokkal való kommunikáció, és gyógyítás módszerét, megtanul különböző túlélési, energetikai technikákat, elsősegélyt, titkos, spirituális tudást, és ezek kivitelezését. Megtanulja, hogyan kell csoportban "egyként" dolgozni, és azt irányítani. Az esszénus mester ezeket a technikákat a mindennapi életébe beillesztheti.

Az esszénus mesterek célja:

Az esszénus mester mindig az Atya szeretetével átitatva szemléli a Világegyetemet.
Elfogadja földi feladatát, és teljes odaadással éli azt át.
Nem él elvontan a világtól, hanem mindkét lábával szilárdan a földön áll.
Tudja, mi a lényeges, és mi nem az, mert saját lényével tisztában van.
Nem áll a dolgok felett, hanem azok közepében nyugszik, s így képes az események belső összefüggéseit felismerni és megtapasztalni.
Ismeri a teremtés mindhárom művét gondolatainkon, szavainkon és tetteinken keresztül.
Tudatában van a Jó és Rossz közti különbségnek, és annak, hogy a Jó és Rossz csak a mi értékrendszerünkben létezik.
Tudja, hogy az Univerzumban a legfontosabb a Harmónia, a Jó és a Rossz egyensúlya.
Felismeri, hogy a Fény Árnyék nélkül nem létezik, és hogy mindennek van polaritása, amelyre szükség van.
Egységben él minden élő struktúrával és létezővel. Az emberekben és az állatokban égő isteni tűz iránti alázat kizárja, hogy a védtelen teremtményeknek szükségtelenül fájdalmat vagy kárt okozzon. Csak szükségből, életmentés és életfenntartás végett pusztít el más életet.
Mindenfajta életet a Mennyei Atya templomaként tisztel.
A Föld és a Természet az élő anyja, segítője és gyógyítója testének, szellemének és lelkének. Életét tudatosan éli, annak ismeretében, miért és hova érkezett a Földre. Felismeri a tanítások alapelveit, és azt, hogy minden élőlényt a kiegyenlítődés törvénye irányít.
Tisztában van azzal, hogy minden negativitás és betegség a diszharmóniából fakad.
Megtanulta az anyag különböző rezgéseit felismerni, és azokat összhangzattá alakítani.
Gondolkodása nem csak a mostani életre korlátozódik. Az időben állandó jelenként tekinti a világ folyását, jövő, múlt, jelen eggyé válik az isteni harmóniában.
Mindennel összeköttetésben áll, így a magány és az egyedüllét nem létezik számára.
Meg tudja különböztetni az örökkévalót a mulandótól. Lecsendesült lelke az Atya ölében nyugszik, és tudja, hogy Atya angyalai vezetik őt. Számára a halál az Atyához való visszatérés kezdete, egy születés, vissza az őseredeti léthez.
Egész lényéből az Atya szeretete sugárzik, amely állandóan benne lakozik, összekötve a türelemmel, a megértéssel, és a tudás békéjének jóságával.